Az aszinkron motorok feltalálása forradalmasította az emberi civilizációt. Ma nézzük meg az aszinkron motorok belső működését. Az aszinkron motorok alapvetően két részből állnak: az állórészből és a forgórészből. Az állórész három tekercses tekercs, amelyet háromfázisú váltakozó árammal látnak el.
A tekercs áthalad az állórész résein, amelyek egymásra helyezett vékony acéllemezekből állnak, amelyek nagy áteresztőképességgel rendelkeznek. Ha háromfázisú áram folyik át ezen a tekercsen, az forgó mágneses teret hoz létre, ami a forgórész forgásának oka. A forgó mágneses tér létrehozásának és jellemzőinek megértéséhez az állórész egyszerűsíthető.
Három tekercs van összekötve 120 fokos időközönként, és mágneses mezőt hoznak létre körülöttük, amikor áram folyik át rajta. Ha ehhez a speciális elrendezéshez háromfázisú tápegységet kapcsolunk, a generált mágneses tér meghatározott pillanatokban irányt változtat a váltakozó árammal. Ezt a három példát összehasonlítva egyenletes intenzitású forgó mágneses teret figyelhetünk meg. Azt a sebességet, amellyel a mágneses tér forog, szinkron sebességnek nevezzük. Tekintsünk egy zárt vezetőt ebben a forgó mágneses térben.
Faraday törvénye szerint a változó mágneses tér elektromotoros erőt indukál az áramkörben, ami viszont elektromos áramot hoz létre. Ez a jelenség hasonló a mágneses térben lévő áramot vezető hurokhoz, amely elektromágneses erőt hoz létre a hurkon, és forogni kezd. Ugyanez a jelenség fordul elő egy aszinkron motorban is, ahol egyszerű hurok helyett mókusketrechez hasonlót használnak. Az állórészen áthaladó háromfázisú váltóáram forgó mágneses teret hoz létre.
Az előző példában az áramot a rövidrezárt véggyűrű mókusketreceiben indukáljuk. Következésképpen a rotor forogni kezd. Ez az oka annak, hogy ezt a típusú motort indukciós motornak nevezik.
Ahelyett, hogy közvetlenül a forgórészhez csatlakozna elektromos áram előállításához, elektromágneses indukciót használnak. Ennek elérése érdekében a forgórész belsejében szigetelő vas maglemezeket töltenek be. A kis méretű vaslemezek használatával az indukciós motor minimálisra csökkenti az örvényáram-veszteséget, és jelentős előnyöket kínál. Lényegében önindító, mivel a mágneses tér és a forgórész is forog. De mekkora sebességgel forog a rotor?
Ahhoz, hogy választ kapjunk erre a kérdésre, különböző forgatókönyveket kell mérlegelnünk. Tekintsük azt az esetet, amikor a forgórész sebessége megegyezik a mágneses tér sebességével. Mivel mindkettő azonos sebességgel forog, a mágneses mező soha nem vágja el a hurkot. Ezért nem keletkezik indukált elektromotoros erő vagy áram. Ez azt eredményezi, hogy a forgórész rudak teljesítménye átalakul. A rotor fokozatosan lelassul, és a fordulatszám csökkenésével a mágneses tér elvágja a rotor áramkörét. Ennek eredményeként az indukált áram és erő ismét megemelkedik. Ekkor a rotor felgyorsul. Röviden, a rotor soha nem fogja tudni utolérni a mágneses tér sebességét.